Gyorsul a lakásárak emelkedése! Vajon meddig?

Oszd meg másokkal!

Desktop
Az ingatlanpiac talpra állásáról még korai volna beszélni, de vannak biztató és akár meglepőnek is nevezhető fejlemények. Ilyen a lakásárak emelkedése, ami elsősorban az eladóknak jó hír. A Balla Ingatlanirodák ingatlanpiaci helyzetjelentése szerint ráadásul a III. negyedévben meredekebb emelkedésbe kezdtek az árak, s magasabb árszínvonallal kell számolni a következő negyedévben is.
Növekszik a forgalom és felfelé araszolnak az árak a magyar lakáspiacon. Ezt mutatják a KSH múlt héten közzétett, 2014 első félévére vonatkozó számai, és ezt méri a Balla Ingatlanirodák is saját forgalmi adatai alapján, sőt a KSH által még nem feldolgozott III. negyedévben még gyorsabb áremelkedést észleltek. 
 
Fordulat: drágulás és bővülő forgalom
 
A statisztikai hivatal múlt hét csütörtökén megjelent lakáspiaci árakat és lakásárindexet bemutató elemzésében két alapvető szám rajzolja most meg a lakáspiac helyzetét: egyrészt az, hogy 20 százalékot meghaladó mértékben emelkedett az első félévben értékesített lakások száma, másrészt pedig az, hogy 1,1 százalékos tiszta áremelkedés következett be az év első felében. Ebből mindazonáltal az is világossá válhat mindenki számára, hogy a korábbi, optimizmust erőltető publikációkkal és PR-cikkekkel ellentétben nincs szó drámai növekedésről az első félévben.
 
A Balla Ingatlanirodák ingatlanpiaci elemzése ugyancsak azt mutatja, hogy kismértékű emelkedésre már 2014 első félévében sor került, a III. negyedévben pedig a drágulás tovább gyorsult: 3-5 százalékos árnövekedésről is beszélhetünk.
 
A fő ok: a lakáspiaci kínálat mintegy 15 százalékkal esett vissza ebben az időszakban. Sokan visszatartják lakásuk értékesítését addig, amíg a devizahitelek forintosításának ügye nem realizálódik. Az átmeneti kínálat-csökkenés miatt a vevők kevesebbet alkudnak, a mérséklődő alku pedig némi áremelkedést eredményez. A piac így jelenleg keresleti, miközben az elhúzódó gazdasági miatt kínálati lenne indokolt.
 
 
Elhaló lakásépítések
 
Az újépítésű lakások részesedése mindössze 2 százalék. A kínálat csökken, mivel jelenleg nem zajlanak fejlesztések, sőt, sok kilátás sincs beruházásokra.
 
A Balla Ingatlanirodák ingatlanfejlesztők körében folytatott felmérése szerint ennek az az oka, hogy a fejlesztők ugyan érzékelik a keresletet és a növekvő igényt, de képtelenek biztonsággal tervezni az elkövetkező 2-3 évre, másrészt pedig olyan alacsony az elérhető profitszint, hogy nem éri meg belevágni egy-egy építkezésbe.
 
 
Budapest és az agglomeráció húzza a mutatót
 
A lakáspiaci forgalom igen jelentős részét a budapesti adásvételek teszik ki. Habár a KSH az első féléves adatoknál nem említi külön a fővárosi agglomeráció piaci forgalmát, a Balla Ingatlanirodák megfigyelése szerint itt is jelentős aktivitás alakult ki. Budapest a KSH szerint 31 százalékkal részesedik az összforgalomból, az agglomerációval együtt viszont - állítják Balláék - a forgalom meghaladja a 40 százalékot is.
 
Budapesten belül - a megyeszékhelyekkel ellentétben - határozottan kirajzolódik egy stabil kereslet a panellakások iránt. A teljes lakáspiacon 2014-re tovább nőtt a többlakásos társasházi és panelépületek részesedése, és immár eléri az 58 százalékot. Ugyanakkor a panellakások forgalma arányaiban nem növekedett, továbbra is 13 százalékot tesz ki.
 
A használt lakások átlagos négyzetméterára Budapesten 226 ezer forintról 229 ezer forintra nőtt, de a lakások átlagára 300 ezer forinttal 13,3 millió forintra csökkent. A kínálat ugyanis a kisebb és így olcsóbb lakások felé billent. Az értékesített lakások átlagos mérete 58 négyzetméterről 57 négyzetméterre mérséklődött.
 
A Balla Ingatlanirodák gyakorlati tapasztalatai is azt mutatják, hogy a panellakások és a kisebb értékű társaházi lakások a legkeresettebbek, miközben a 25-30 milliós értékhatár felett zuhan a kereslet, és a luxusingatlanoknak sincs jelenleg piaca.
 
 
A fejlődés nem lesz fenntartható
 
A jelenlegi helyzetben a keresleti piac nem indokolt és nem is fenntartható hosszú távon. A Balla Ingatlanirodák előrejelzése szerint a kínálat az elkövetkező 1-2 év során folyamatosan növekedni fog, ami ismét az árak csökkenését vagy legalábbis stagnálását eredményezi. Erre csak abban az esetben nem kerülne sor, ha jelentős mértékű gazdasági növekedés indulna be, vagy a hitelfelvétel feltételei válnának lényegesen kedvezőbbé.
 
Kérdés, miként végződik a jövő év elején a már említett “devizahitel-ügy”, milyen eredménnyel jár a devizaalapú kölcsönök rendezése és forintosítása a gyakorlatban. Ha az érintettek nagy számából indulunk ki, akkor akár jelentős hatással is számolhatunk. Mivel ez a jövő év elején várható, így a következő fél évre meglehetősen nehéz jósolni.
 
Emellett ugyanakkor még említést érdemel, hogy folyamatosan duzzad a lakosság halasztott költözési igényének mértéke, mivel a pénzügyi bizonytalanság miatt az emberek egyre nagyobb része nem olyan lakásban lakik, mint szeretne, illetve amely élethelyzetéhez viszonyítva indokoltnak lenne nevezhető. A befektetési célú lakásvásárlás viszont - minden ellenkező híreszteléssel szemben - továbbra sem jellemző, az emberek túlnyomó részt saját célra, lakásigényeik kielégítésére vásárolnak ingatlanokat - ezt még a mélybe csúszó pénzügyi befektetési hozamok sem befolyásolják.
 
A tartalom a hirdetés után folytatódik
Desktop, Mobil
Mobil
Mit szólsz hozzá?