Benyújtotta a dunai limes világörökségi pályázatát Magyarország

Oszd meg másokkal!

Desktop
Illusztráció Varga Gábor munkájából, Archeológiai Értesítő
Illusztráció Varga Gábor munkájából, Archeológiai Értesítő

A Római Birodalom egykori határainak, a dunai limes világörökségi helyszínné nyilvánítására Magyarország - Szlovákiával, Ausztriával és Németországgal közösen - benyújtotta a nevezését az UNESCÓ-hoz, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez - jelentette be a pénteki budapesti sajtótájékoztatón Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára.

A pályázat 98 helyszínt foglal magába, a Dunának mintegy 1500 kilométeres szakaszán fekvő helyszíneket érint. Magyarországon 65 világörökségi helyszín várható. A közös nevezésről szavazással dönt az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2019 júniusában.

A pályázat komoly fejlődési és idegenforgalmi lehetőséget jelenthet a 65 magyarországi településnek, mert az UNESCO világörökségi védettség nem csak védelmet jelent, ahhoz, hogy egy-egy helyszínt nevezni lehessen, előb gondoskodni kell a feltárásról, bemutathatóságáról, védelméről és fenntarthatóságáról is. 

Hogy ez mennyire érint Budapestet és közvetlenül minket? 

Aquincumot 89 körül alapították a rómaiak, 106-tól egészen a 4. század végéig Alsó-Pannónia központja volt. De a római határvonal, ami egészen a skót-angol határon emelt Hadrianus-faltól egészen a Fekete-tengerig kiépült, ennél sokkal több. A feladata a birodalomnak a barbároktól való "elválasztása" volt, nem mindig hadakozásról szólt a történet, sokkal inkább határvédelemről, kereskedelemről. És ehhez ezen a nagyon hosszú szakaszon meghatározott távolságban "laktanyák" épültek, a fontos folyami átkelőhelyeknél hidak vagy kikötők, ezek védelmére a túlsó oldalon kisebb erődök, és minden szinte minden kilométerkőnél (olyan távolságban, hogy fénnyel jelezni lehessen), őrtornyok. És persze köréjük civilek telepedtek, kiszolgálni, szórakoztatni, a katonák családjának fedelet adni. 

Ilyen túlsó oldali erőd a Kontra-Aquincum, a Március 15. téren, a belvárosban, de tudunk ilyenről Újpesten is. Kerületünkben nem volt nagy tábor, csak őrtornyokról tudunk a Duna partján (az érdekesség kedvéért a térképen azok feltételezett helye látszik, sajnos maradványokkal nemigen találkozni) de a szomszédos Budafok-Nagytétényben két ilyen katonai tábor is volt, Az egyik Campona, a másiknak, az albertfalvi, lovas kisegítő egységeket állomásoztatónak sajnos a nevét se tudjuk. (Ők tényleg sokat harcoltak a betörő barbárokkal, relatív hamar el is pusztult a tábor.)

Campona viszont tovább fennmaradt, bár mára csak néhány fal-rom áll a Nagytétényi Kastélymúzeum mögött. De virágkorában kikötőt (de az is lehet még, hogy hidat) őrzött Csepel felé. 

A világörökségi projekt azt is jelentheti, hogy ezeket az emlékeket látogathatóvá, könnyen megközelíthetővé teszik, hogy a limes egy-egy szakaszán végig lehet sétálni, és nem (ahogy most néha) a bozótosban kell keresgélni pár kődarabot. 

A tartalom a hirdetés után folytatódik
Desktop, Mobil
Mobil
Mit szólsz hozzá?
Hirdetés
Desktop

Hirdess nálunk!

Szeretnéd, ha a kerület lakói tudnának szolgáltatásaidról, termékeidről, boltodról, vendéglátó-helyedről? Hirdess nálunk! Meglásd, egyáltalán nem drága – és megéri. A részletekért kattints ide!

Legyél a szerzőnk!

Rendszeresen írnál a környéked eseményeiről, boltjairól, kocsmáiról, kulturális programjairól, utcáiról és játszótereiről? Ne habozz, vedd föl velünk a kapcsolatot!

Hol-mi toplista

Helyi közösségek a Facebookon

Partnerek